GYAKORI KÉRDÉSEK



Ki fogadhat örökbe?

Azok a romániai lakhellyel rendelkező román állampolgárok vagy huzamos tartózkodási engedéllyel vagy állandó romániai lakhellyel rendelkező külföldi állampolgárok fogadhatnak örökbe, akik megszerzik az örökbe fogadó személy vagy család alkalmasságát igazoló határozatot, és akik megszakítás nélkül az ország területén éltek az elmúlt 6 hónap folyamán, amit 3 hónapnál rövidebb hiányzások szakíthatnak csak meg.

A külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok is örökbe fogadhatnak az adott ország illetékes hatóságán keresztül. Az ilyen állampolgárok csak olyan gyermekeket fogadhatnak örökbe, akiknek az örökbefogadására 1 éven át nem találtak romániai lakhelyű személyeket vagy családokat (l. a 2004. évi 273. sz. törvény 52. cikkének 2. bekezdését).Mivel a gyermek és a család illesztését a szociális szakszolgálatok (a Nemzeti Örökbefogadási Nyilvántartás alapján) végzik, a jogszabály megtiltja, hogy az alkalmasnak nyilvánított család bármilyen módon kezdeményezze bármely örökbe fogadható gyermek beazonosítását.

Mi a különbség a nevelésbe vétel és az örökbefogadás között?

Noha mindkét eljárás a gyermek érdekeinek és jogainak fokozott érvényesülését szolgálja, fontos világosan látni a kettő közötti különbséget. Míg az örökbefogadás célja, hogy az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesítsen, úgy, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, addig a hivatásos nevelőnél vagy nevelőszülői családnál elhelyezett gyermek mindaddig a származási család tagja marad, amíg örökbe nem fogadják.

A hivatásos nevelőnek tehát úgy van lehetősége a gyermeket gondozni, hogy a vér szerinti szülőkkel is fennáll valamilyen kapcsolat, esetleg akár visszagondozza a gyermeket a származási családjába. Mivel sokféle gyermekkel foglalkoznak a sajátjaik mellett, és sokféle végkifejlet lehetséges, a nevelőszülői hivatás más típusú felkészülést feltételez, mint az örökbefogadás.

Mennyi időt vehet fel az örökbefogadás folyamata?

Nehezen lehet megjósolni, hogy az örökbefogadási folyamat kezdeményezésétől az örökbefogadás megvalósulásáig mennyi idő telik el, tekintettel arra is, hogy az egyes okmányok beszerzésére, vizsgálatokra, eljárásokra stb. szánt időtartamok az eset függvényében változnak. 

A nevelőszülő örökbe fogadhatja az általa nevelt gyermeket?

A hivatásos nevelők és a nevelőszülői családok vagy a gyámok elsőbbséggel örökbe fogadhatják azokat a gyermekeket, akiknél elindították az örökbefogadási eljárást, feltéve, hogy legalább 6 hónapon át gondoskodtak róluk, és abban az esetben, ha a gyermek egyetlen rokona sem él az örökbefogadás lehetőségével.

Ezek a személyek/családok az örökbefogadásra való alkalmasságuk megállapítását követően fogadhatnak örökbe. Az örökbefogadási eljárás elindításáról szóló értesítéstől számított 30 napon belül kötelesek benyújtani az alkalmassági javaslat megszerzését célzó vizsgálat elindítására vonatkozó kérelmüket.

Milyen örökbefogadási eljárásra van lehetőség Romániában?

Romániában csak titkos örökbefogadásra van lehetőség. Ennek megfelelően a vér szerinti szülő és az örökbe fogadó szülők nem jutnak hozzá egymás azonosító adataihoz. 

Hogyan zajlik az alkalmasság felmérése, és mit jelent ez ránk nézve?

Az örökbefogadásra való alkalmasságot a szakszolgálat szakértői hivatottak felmérni, ennek lépéseit az örökbe fogadni szándékozó szülőkkel a szakszolgálat egyezteti. A folyamat általános elemeiről lásd még válaszunkat az örökbefogadás hivatalos eljárásairól.

Mindenkor a lakóhely szerint illetékes szakszolgálattól kérjenek tájékoztatást! Elöljáróban ajánljuk pl. a Bukarest 6. kerületi szakszolgálatának román nyelvű részletes tájékoztatását: https://www.protectiacopilului6.ro/directia-generala_doc_13_birou-adoptii-si-postadoptii_pg_0.htm 

Honnan érkezik a gyermek?

Romániában az örökbefogadás folyamatát az állami szakszolgálatok irányítják. A részfolyamatokba csupán engedélyezett civilszervezetek kapcsolódhatnak be korlátozott módon. Tehát a gyermekek nagyrészt az állami gyermekvédelmi rendszerből érkeznek.

Melyek az örökbefogadás lépései, hivatalos eljárásai?

1. TÁJÉKOZÓDÁS

Az előzetes tájékozódás és tanácsadás az örökbefogadási eljárásról a lakóhely szerinti illetékes Szociális és Gyermekvédelmi Szakszolgálat Kerületi/Megyei Igazgatóságán zajlik. A tájékoztatást engedélyezett magánszervezetek is végezhetik.

2. KÉRELMEZÉS
Az örökbefogadásra alkalmas személlyé/családdá nyilvánító vizsgálat elindítását célzó kérelem és a szükséges okmányok benyújtása.

3. VIZSGÁLAT
A személy/család örökbefogadásra való alkalmasságának értékelését a Szociális Igazgatóság Örökbefogadási Szakszolgálata vagy engedélyezett magánszervezetek folytathatják le, és ez a folyamat a kérvény benyújtásától legfeljebb 90 napig tart.

Az értékelés a gyermek fejlődése és nevelése szempontjából lényeges szülői képességek, erkölcsi és anyagi feltételek meghatározására irányul. Az ellenőrzés az örökbefogadók tágabb családjára is kiterjeszthető, például a szüleikre vagy azokra, akikkel együtt laknak.

A vizsgálati időszak három szakaszt foglal magába:

  • szociális vizsgálat, amit az eset ügyintézője végez el;
  • pszichológiai vizsgálat - a vizsgálati munkacsoportban kijelölt pszichológus végzi el;
  • felkészítés a szülői szerep vállalására.

A szülői szerepre való felkészítés bizonyos esetekben nem kötelező, mint például: ha a személy/család már részt vett ilyen jellegű vizsgálaton; ha a gyermek legalább egy éven át együtt lakott az örökbe fogadó személlyel/családdal; ha a gyermeket a vér szerinti vagy az örökbe fogadó szülő házastársa fogadja örökbe. (L. 2004. évi 273. sz. jogszabály 16. cikkének 10. bekezdése.)

4. AZ ALKALMASSÁGI HATÁROZAT

A határozat öt évig érvényes, és az érvényessége automatikusan meghosszabbítható, akkor ha a lejárati ideje az örökbefogadás előtti gondozási kérelem feldolgozására irányuló bírósági eljárás megkezdése utánra esik. Miután az örökbefogadók megkapják a határozatot, elkezdődik a beilleszkedési időszak.

5. A GYERMEK ÉS A CSALÁD ÖSSZEILLÉSE
Minden Nemzeti Örökbefogadási Nyilvántartásba vett gyermek számára, aki számára az örökbefogadás elindítására vonatkozó jogerős határozatot adtak ki, elkészítik a listát a szükségleteinek megfelelő alkalmas örökbefogadókkal/családokkal.

Az illetékes szakszolgálat gyermek számára kirendelt ügyintézője áttanulmányozza a listát, majd a gyermek és a kiválasztott családok sajátosságainak figyelembevételével kezdeményezi a kezdeti illesztést, illetve támogatást biztosít a gyermek és a kiválasztott örökbefogadó személy/család találkozásai folyamán, amelyekre a gyermek életterében, valamint azon kívül kerül sor.

A szakszolgálat megállapítja az örökbefogadható gyermek és az érdekelt személy/család összeillőségét, és elkészíti az összeillésről szóló jelentést.

6. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ELŐTTI GONDOZÁS
A bíróság 90 napra gondozásba adhatja a gyermeket az érintett családnak, mely időszakban a szakszolgálat havi két látogatás keretében nyomonköveti a gyermek fejlődését, valamint az örökbefogadó személlyel/családdal alakuló kapcsolatát.

Az örökbefogadás előtti gondozási időszak leteltével az Örökbefogadási Szolgálat elkészíti a zárójelentését arról, hogy a gyermek hogyan alkalmazkodott az új életkörnyezetéhez és javaslatot tesz az örökbefogadás jóváhagyására vonatkozóan.

A 273. sz. jogszabály 42. cikke felsorolja azokat a helyzeteket, amikor az örökbefogadás előtti gondozás mellőzhető, és ez a szakasz átugorható.

7. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS JÓVÁHAGYÁSA
Az összeillésről szóló jelentést, az örökbefogadásról szóló jogszabályban előírt okmányokkal együtt továbbítják a bíróságnak, amely ezt követően jóváhagyja vagy sem az örökbefogadást.

8. AZ UTÁNKÖVETÉS
Az örökbefogadás lezárását követően a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak nyomon kell követnie a gyermek fejlődését az új életkörnyezetében, valamint kapcsolata alakulását az örökbe fogadó szülőkkel, hogy megvalósulhasson a gyermek teljes mértékű beilleszkedése a családba. A felismert szükségletek szerint az örökbe fogadó családnak lehetősége van örökbefogadás utáni szolgáltatások igénybevételére. Az utánkövetési időszak legkevesebb két évet tart (2004. évi 273. számú jogszabály 81. cikke).

Milyen anyagi feltételei vannak az örökbefogadásnak? (jövedelemhatár, ügyintézési költségek stb.)

Az örökbe fogadó család anyagi helyzetének felmérésében nem jövedelemhatárokban kell gondolkodni, hanem a források, a folytonosság valamint a személyes/családi költségek kezelése mentén.

Az ügyintézés a szakszolgálat tekintetében ingyenes, viszont felmerülnek a benyújtandó okmányokhoz kapcsolódó költségek, ilyen például a másolatok közjegyzői hitelesítése, esettől függően az igazságügyi bélyegilleték stb.

A hivatásos nevelésre és az örökbefogadásra vállalkozóknak mire érdemes odafigyelniük az önnevelésben, önfejlesztésben?

Nagyon fontos minél alaposabban tájékozódni magáról az örökbefogadás útján történő gyermekvállalásról. Azt is le kell tisztázniuk önmagukban, hogy mire vágynak, mit tudnak vállalni, mi motiválja őket, és ebben a folyamatban az önismeret döntő szerepet kap.

Fontos az elköteleződés tudata a várt gyermek iránt, a feltétel nélküli szeretetre való nyitottság akár egy ún. nehéz gyermekkel szemben is, nap mind nap.

A türelem kulcsfontosságú, például fel kell készülni arra, hogy a gyermeknek több időre lesz/lehet szüksége az érzelmek kifejezése, megélése terén.

A felelősségtudat kialakítása önmagukban, hogy a gyermek szüleivé akarnak válni, nem támaszt, álmaik megvalósulását, érzelmi forrásokat stb. keresnek benne.

Kitartásra és szívósságra lesz szükség abban, hogy ne érjék be kész válaszokkal, sorozatgyártott megoldásokkal, tehát felkutatják, mi jelent valódi megoldást a családnak, a gyermeknek stb.

Az egészséges önbecsülés pedig azért lesz fontos, mert bármilyen frusztráló is lehet/lesz az együttélés, nevelés bármelyik szakasza, az amit megtehetünk és megteszünk, önmagában nagyszerű.  

Találkozhatunk-e az örökbeadó szülővel?

Tekintettel arra, hogy Romániában az örökbefogadás titkos, a vér szerinti szülőkkel való találkozásra ily módon nincs lehetőség.

Mikor és hogyan keresheti meg az örökbefogadott gyermek a vér szerinti szüleit?

Az érvényes jogszabálynak megfelelően az örökbefogadott a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, vagy amennyiben az állandó lakhelye nem Románia területén van, a Bukaresti Törvényszékhez fordulhat, hogy az engedélyezze számára a hozzáférést a vér szerinti szüleivel/rokonaival kapcsolatos hatósági információkhoz. A bírósági eljárás megindítása előtt azonban az örökbefogadottnak meg kell igényelnie az Országos Gyermekjogvédelmi Szakszolgálatnál a megvalósult örökbefogadást igazoló dokumentumot. Az örökbefogadást igazoló információkat csak teljesen cselekvőképes személyeknek biztosítják. 

Milyen juttatásokra számíthatunk az örökbefogadást követően?

Akkomodációs szabadság és egyéb juttatások
A 273. sz. jogszabály 50. cikke előírja, hogy az örökbefogadó, vagy az örökbefogadó család esetében bármely személyi jövedelemadó‐köteles jövedelemmel rendelkező házastárs igénybe veheti a legfeljebb egy éves akkomodációs szabadságot, valamint 3,4 szociális referenciaindexnek (a szociális referenciaindex értéke 500 RON), azaz 1700 RON-nak megfelelő havi juttatásban részesülhet (2016-os adat).

Az érintett személynek az akkomodációs szabadságot és a havi juttatást az állandó lakóhelye/tartózkodási helye szerint területileg illetékes szociális vizsgálatokról és juttatásokról rendelkező Ügynökségnél kell igényelnie a következő okmányokkal együtt:

1. bírósági igazolás/tanúsítvány, mely alapján az örökbefogadás előtti gondozásba adás bírósági határozatát végrehajtják;
2. a gyermek örökbefogadóhoz/örökbefogadó családhoz költöztetését igazoló okmány (valamint a hivatásos nevelőnél vagy nevelőszülőnél való elhelyezés okmányát, ha az örökbefogadást ilyen jellegű átmeneti intézkedés kontextusában indítják el);
3. a szabadság tényleges megkezdését vagy a tevékenység felfüggesztését igazoló okmány.

A fenti három okmányon kívül a 2016. évi 579. Kormányhatározat előírása szerint még szükség van a következőkre is:

1. a kérvényező személyazonosságát igazoló okmány másolata;
2. a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata;
3. a jövedelemadó-köteles jövedelemszerző tevékenység fennállását igazoló okmányok.

A kérvényt és a felsorolt igazoló okmányokat az örökbefogadás előtti gondozásba adásról szóló bírósági határozat végrehajtásától számított legfeljebb tíz munkanapon belül kell benyújtani és bevezetni.

FONTOS: Az akkomodációs szabadság megadását megtagadó munkáltatókra a munkaügyi felügyelet 1.000 és 2.500 RON értékű pénzbírságot szabhat ki a 2016. évi 57. számú jogszabály szerint. Ugyanakkor az akkomodációs szabadságukat töltő munkavállalókat a munkáltatók nem bocsáthatják el.

A várt gyermekkel kapcsolatos elvárásoknak mekkora a jelentősége?

Az alkalmassági határozatban/vizsgálati jelentésben közölt kritériumok az illetékes szakszolgálat számára irányadók, amikor a gyermeknek örökbefogadókat keres. Ezért fontos a legelején tisztázni mindenkinek, milyen gyermekre vár. Ezek a kritériumok azon túl, hogy mire nyitott az örökbe fogadni szándékozó, azt is meghatározzák, hogy mennyi időn belül találnak gyermeket.

Lehet szoptatni az örökbefogadott gyermeket?

Igen, lehet szoptatni egy örökbefogadott kisbabát is. Erről érdemes a La Leche Liga honlapján tájékozódni, illetve laktációs tanácsadótól érdeklődni.

Mikor tájékoztassuk a munkaadót az örökbefogadásról?

Mivel nehezen kiszámítható, mikor találnak az örökbe fogadni szándékozóknak gyermeket, vagy mennyi időn belül kerül a családhoz stb., problémás a tájékoztatás időzítése is. Esetenként kell mérlegelni a munkaadóval fennálló kapcsolat minősége alapján, hogy például a nagyon rövid, de akár több éves várakozás kilátása mellett erről miként célszerű kommunikálni.

Felbontható-e az örökbefogadás?

Az örökbefogadás felbontható valamint semmissé nyilvánítható. Erről a 2004. évi 273. számú jogszabály 6. fejezete rendelkezik.

A gyermek örökbefogadásában milyen előnnyel rendelkeznek a vér szerinti rokonok?

A vér szerinti felmenőket 4. fokig kell visszakeresni, valamint igazolni, hogy nem kívánnak a származási kapcsolatból eredő jogaikkal élni. Ez azt jelenti, hogy a törvény a gyermek érdekeit szem előtt tartva első körben a tágabb családnak biztosít döntési lehetőséget.

Örököl az örökbefogadott gyermek?

Tekintettel arra, hogy az örökbefogadás célja az örökbefogadott gyermeki jogállásba léptetése, az örökbefogadott gyermek örökölhet.